Az alábbi topic a 152-es verziótól kezdve már nem aktuális, helyette a Tanulók foglalkoztatási formái topic a hatályos, kérjük abban található leírás szerint járjanak el.

Jogszabályi háttér

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról

 

A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján munkát végezhet a következő esetekben (Nft. 44. § ):

1.a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,

2.a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

 

Személyi jövedelemadó kötelezettség

1.Képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén:

 A gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes. Az értékhatár felett 16%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra.

2.Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységre foglalkoztatott hallgató esetén:

 A hallgató munkabéréből 16%-os személyi jövedelemadó kerül levonásra. A hallgatói munkadíj az összevont adóalap részeként családi és személyi kedvezmények érvényesítésére jogosít a magánszemély írásban adott nyilatkozatának        figyelembevételével.

 

Járulékfizetési kötelezettség, munkáltatói közterhek

1.Képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén:

 A biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgatóra.

 Ebből következően a szakmai gyakorlat időszakára kapott díjazás alapján nem szerez jogosultságot a hallgató pénzbeli egészségbiztosítási ellátásra, álláskeresési ellátásra, nem számít nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemnek, és ez az        időszak nem eredményez szolgálati időt sem. Természetesen, a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójaként jogosult természetbeni egészségügyi ellátásra, azt igénybe veheti.

 A munkáltatónak  nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlati képzés keretében hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatók után.

2.Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységre foglalkoztatott hallgató esetén:

 A hallgatói munkaszerződés alapján járó bér járulékalapnak minősül, így a hallgató bruttó bérét terhelik a következő levonásra kerülő egyéni járulékok: 10% nyugdíjjárulék, 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerő-piaci járulék, összesen 18,5%.

 A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadság illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. A hallgató e munkaviszonyára tekintettel táppénzre jogosult legkorábban a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól.

 A munkáltató szociális hozzájárulási adót (szocho) köteles fizetni, melynek mértéke a bruttó bér 27%-a.

 

Munkafolyamat

A megfelelő jogcímeket fel kell venni a Havi adatban Bérelemként.

1. Képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgató esetén:

 A minimálbért meg nem haladó részt 8020-as jogcímen kell felvenni

 A minimálbért meghaladó összeget 8021-es jogcímen kell felvenni

2. Képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységre foglalkoztatott hallgató esetén:

 A hallgatói szerződéssel foglalkoztatott tanuló bérét 8022-es jogcímen kell felvenni

Jogcímek