Jogi háttér

2019. évi CXXII törvény:

27. § (1) Járulékalapot képező jövedelem

...

b) * az a) ponttól eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,

ba) az alapbér, de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban állók tekintetében közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy

bb) * a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett - munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt - jövedelem, ha az nem éri el a ba) alpont szerinti összeget.

Számfejtés

A központi paraméterezés alapján a program automatikusan figyeli, hogy szükséges-e a minimum járulékalap kiegészítés számfejtése.

A kiegészítés a dolgozótól levont TB járulékra, és a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adóra és szakképzési hozzájárulásra vonatkozik.

Rögzítés menete

1. A dolgozóhoz rögzítenünk kell, hogy mikor dolgozik külföldön. Erre a személytörzsben egy új menüpont szolgál:

 

2. a személyi alapbér mellett, mivel tájékoztató adatként fel kell tüntetni a 08-as bevallásban, illetve meghatározza a minimum fizetendő járulékalapot, fel kell venni a bért, amit a dolgozó külföldön kap. Erre a központi J991099-es jogcímet kell használni.

 

Számfejtés

Az összegektől függően három esetet különböztetünk meg a számfejtést illetően, amelyhez 3 összeget kell figyelembe venni:

 AB - a dolgozó alapbére, amelyet a Személytörzs / Személyi alapbér menüpontban megadtunk

 TJ - tényleges jövedelem, amely a hónapban a dolgozónak számfejtett összes bér, beleértve a J991099-re felvett külföldi bért is

 KSH - a KSH által meghatározott bruttó átlagkereset

AB > KSH --> járulékalap: AB

Amennyiben az alapbér magasabb mint a KSH által meghatározott összeg, úgy a járulékalap az alapbér lesz.

Példa: alapbér: 400.000 Ft, külföldi bér: 300.000 Ft

AB < KSH, de TJ > KSH --> járulékalap: KSH

Amennyiben az alapbér alacsonyabb, de a tényleges jövedelem magasabb lesz, mint a KSH által meghatározott összeg, úgy a járulékalap maximalizálódik a KSH összegben

Példa: alapbér: 200.000 Ft, külföldi bér: 300.000 Ft, tényleges jövedelem így 500.000 Ft

AB < KSH, és TJ < KSH --> járulékalap: TJ

Amennyiben az alapbér alacsonyabb, és a tényleges jövedelem is alacsonyabb, mint a KSH által meghatározott összeg, úgy a járulékalap maximalizálódik a tényleges jövedelem összegben

Példa: alapbér: 200.000 Ft, külföldi bér: 100.000 Ft, tényleges jövedelem így 300.000 Ft

 

Számfejtés hóközi váltás esetén

Amennyiben a dolgozó hóközben kezdi meg a külföldi munkavégzést, vagy hó közben ér az véget, úgy új jogviszonyt kell rögzíteni, és a két jogviszonyt összekapcsolni.

Abban a jogviszonyban, amelyikben itthon dolgozott, "normál" módon fog történni a számfejtés.

Abban a jogviszonyban, amikor külföldön dolgozott, a fenteik szerinte kell eljárni. A számfejtés ebben az esetben a KSH által közzétett összeg naptári napra arányos részét fogja használni összehasonlítási alapnak.

Paraméterezés

Számfejtés paraméterek / Külföldön dolgozó adómentesség, járulék.kieg paraméterek

 

Külföldön dolgozó adómentesség, járulék.kieg paraméterek ablak