Jogi háttér

2019. évi CXXII törvény:

27. § (1) Járulékalapot képező jövedelem

a) az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem, a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás, a felszolgálási díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj,

...

(2) A 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha

a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,

b) a biztosítási jogviszony a 16. § alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy

c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

(3) A (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határra vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni a munkaviszonyban álló és

a) gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülők,

b) a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban, a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató esetében.

valamint

23.§ (3) A foglalkoztató köteles a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget teljesíteni. A különbözet utáni társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség előzőek szerinti teljesítését úgy kell tekinteni az ellátások számítási szabályainak alkalmazása során, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

valamint

104.§ (7) Az e törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a 27. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.

Számfejtés

A központi paraméterezés alapján a program automatikusan figyeli, hogy szükséges-e a minimum járulékalap kiegészítés számfejtése, azaz amennyiben a dolgozó bére nem éri el a havi minimumot, vagy tört hónap esetén a napi minimumszor az ott töltött naptári számok szorzatát, abban az esetben a munkáltatónak kell ezután az összeg után a tb járulékot megfizetnie. Ebből a szempontból nem számít, hogy a dolgozó részmunkaidőben dolgozik vagy sem, az összeg nem arányosítható.

A havi és napi minimum alapok a Számfejtés paraméterek / Minimális járulékfizetés paraméterek menüpont alatt kerülnek definiálásra.

Példa:

Bruttó bér: 20.000 Ft

Számfejtés

 

A kiegészítést a munkáltató köteles megfizetni és bevallani. A kiegészítés a Társadalombiztosítási járulékra, a Szociális hozzájárulási adóra, és a Szakképzési hozzájárulásra vonatkozik, amelyek a bérjegyzék "Járulékos költségek" blokkban kerülnek feltüntetésre. (A TB járulék kiegészítés külön százalékos vezérlésen, míg a szochó és szakképzési a megszokott százalékos vezérlésen, a megemelt alap után kerül számfejtésre.)

 

Bizonyos esetekben nem kell alkalmazni a minimális járulékkiegészítést:

- a dolgozó a hónapban GYED, GYES, GYET ellátásban részesült, akárcsak a hónap egy részében is

- a dolgozó örökbefogadói díjra vagy ápolási díjra volt jogosult

- a dolgozó nappali tagozatos tanuló

- a dolgozó őstermelőként (a További alapadatokban kitöltésre került az őstermelő kód mező) került rögzítésre, és nincs az adott hónapban felvásárlási jegy a részére rögzítve

 

Pl: a dolgozó október 1-8. között GYES-en volt. Ebben az esetben október hónapra akkor sem kell részére a minimum járulékfizetést megállapítani, ha a bére nem éri el a minimumot.

Bizonyos esetekben a hónapban arányosítással kell megállapítani a minimum járulékot:

Ezekben az esetekben napra kell megállapítani a minimum járulékot. A távollétes napokat az alábbiak szerint le kell számolni a hónap napjainak a számából és a maradék ott létes napok száma alapján kell a minimum járulékot megállapítani:

- ki/be lépés esetén a nem ott töltött napok száma

- fizetés nélküli szabadság időtartama

- táppénzes napok (betegszabadságos napok nem!)

- baleseti táppénzes napok

- GYÁP napjai

 

Pl: a dolgozó október 1-8. között táppénzen volt. Ebben az esetben október 9. és október 31. közötti 21 napra kell a napi minimum alapján megállapítani a minimum járulékot

 

Számfejtés hóközi kifizetésnél, illetve jogviszony (SID) váltásnál

Mivel egy hóközi számfejtés (pl. jutalom, vagy SID váltás) esetén, ha a számfejtett összeg a minimum járulékalap alatti, akkor a program számfejteni fog járulékkiegészítést, ami a hó végi / másik SID-beli számfejtés korrigálni fog. Erre azért van szükség, mivel pl. egy jutalom számfejtésekor még nincs rögzítve havi adat, illetve nem tudjuk, hogy mennyi lesz a dolgozó hó végi bére. Ha a dolgozó a hónapban összeszámítva összesen több bért fog kapni, mint a minimum járulékalap, akkor a korrekció hó végén ki fogja igazítani a számfejtést, és a hónapot egyben tekintve nem fog tb járulék kiegészítés számfejtődni, sem a bevallásba nem kerül átadásra.

Ilyen esetekben fontos, hogy amennyiben a hóközi / az első SID-be eső számfejtés módosul, a hó végi számfejtést is újra kell futtatni!

 

Példa1:

Dolgozó 2020.10.12-én 20.000 Ft jutalmat kap, amely ezen a dátumon számfejtésre is kerül:

A dolgozó személyi alapbére 250.000 Ft, amely a hó végén kerül számfejtésre:

A tb járulék kiegészítés visszavonásra kerül, mivel a járulékalapja meghaladja a minimumot. Ilyenkor javasoljuk az összevont bérjegyzék lekérését, amelyen látszik, hogy a hónapban összevonva számszakilag helyes számfejtés keletkezik:

 

Példa2:

Dolgozó 2020.10.12-én 20.000 Ft jutalmat kap, amely ezen a dátumon számfejtésre is kerül:

A dolgozó személyi alapbére 250.000 Ft, de a dolgozó a teljes hónapban táppénzen volt. Ekkor a hónapban összességében nem kell rá a minimum járulékfizetést alkalmazni. Ebben az esetben "normál" módon nem kerülne számfejtésre a dolgozó hó végén, de ahhoz, hogy a korrigálást el tudjuk végezni, kell egy hó végi számfejtést futtatni, amire a havi adat lezárásakor figyelmeztet is a program. Az "Igen" lehetőség választása esetén automatikusan meg is történik a számfejtés. "Nem" választás esetén a felhasználónak kézzel kell egy hó végi számfejtést futtatnia.

Ez csak abban az esetben fontos, ha a dolgozó egész hónapban olyan távolléten volt, amely alapján nem kell tb járulék kiegészítést számfejteni. (eseteket lásd feljebb)

KIVA adóalanyok        

A NAV által kiadott információs füzet szerinte a KIVA adóalanyoknak a KIVA összegét nem kell a minimum járulékalapig megfizetniük:

NAV információs füzet

 

Ez alapján a 146-os verziótól kezdve a KIVA alanyoknak nem számfejt a program minimum járulékkiegészítést.

Paraméterezés

Számfejtés paraméterek / Minimális járulékkiegészítés paraméterek

 

Alkalmazás minőség ablak

Minimális járulék paraméterek ablak