sERPa súgó

Bevezetés

Ez a súgó topik áttekintést ad a sERPa rendszer zárjegy kezelés funkciójáról: milyen beállítási lehetőségek érhetők el és ezek a programban hol és hogyan kezelhetők egy friss telepítéstől indulva.

A leírás célja, hogy bemutassa a működési logikát és az opciókat, nem pedig az, hogy egyetlen kötelező vagy helyes folyamatot írjon elő.

A zárjegyek kezelése vállalatonként eltérő lehet a termékek, a belső folyamatok és a jövedéki megfelelés miatt, ezért a kialakítás és az alkalmazás minden esetben az ügyfél saját felelőssége.

A szükséges megfelelőség és adminisztratív rend kialakításához javasolt jövedéki szakértő és/vagy könyvelő bevonása.

A topik a telepítés utáni alapbeállításoktól indul, majd lépésről lépésre végigvezet azon, hogy a rendszerben milyen paraméterezési pontok, törzsadatok és műveletek támogatják a zárjegyek nyilvántartását és a kapcsolódó folyamatokat.

Amennyiben már pontosan körvonalazott, hogy milyen működést szeretnének (pl. készletkezelési logika, bizonylati folyamatok, felelősségi körök), akkor tanácsadóink a rendszer konfigurációjában és a beállítások összehangolásában is tudnak segíteni..

Folyamat rövid összefoglalása

A zárjegy kezelés ebben a súgó topikban azt a részt foglalja keretbe, amely a zárjegy nélküli jövedéki termék beszerzésétől a zárjegy felhelyezésén át a szabad forgalomba bocsátásig tart és a kapcsolódó zárjegy nyilvántartási feladatokra fókuszál.

•Zárjegy nélküli jövedéki termék beszerzése / beérkezése
A termék megérkezhet belföldről vagy külföldről, a topik szempontjából a lényeg az, hogy a termék zárjegy nélkül kerül a folyamatba.

•Korlátozás a szabad forgalomba bocsátás előtt
A zárjegyköteles jövedéki termék nem bocsátható szabad forgalomba addig, amíg nincs a jogszabály szerinti zárjeggyel ellátva (a pontos értelmezés és alkalmazási kör termék- és engedélytípusfüggő).

•Zárjegyek beszerzése és nyilvántartása
A zárjegyeket be kell szerezni, majd az átvételtől a felhasználásig nyomon követhető módon szükséges tárolni, kezelni. (készlet/elszámolás, felhasználás, selejt/érvénytelenítés, hiány stb.).
Ennek a kereteit a jövedéki szabályok rögzítik.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600068.tv

•Zárjegy felhelyezése (zárjegyezés)
A termék egységeire a zárjegy felhelyezhető a vonatkozó előírások szerint. A gyakorlatban ez általában a csomagolási egységhez és a műveleti fegyelemhez kötött.

•Szabad forgalomba bocsátás zárjegyezés után
A zárjeggyel ellátott termék forgalomba bocsátása innentől lehetséges.

•Nyilvántartási kötelezettség
A topik fókusza a zárjegyekkel kapcsolatos nyilvántartás és kezelési lépések bemutatása a rendszerben (beérkezés, készlet, felhasználás, pótlás/érvénytelenítés/megsemmisítés, adatszolgáltatás logikája).
A további (pl. értékesítési, logisztikai vagy adózási) folyamatok már nem jelennek meg.

Kapcsolódó, jelenleg is releváns jogszabályi és hatósági háttér (tájékoztató jelleggel)

Az alábbi források kapcsolódnak a zárjegy kezeléshez:

•2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról (Jöt.) - tartalmazza a zárjegy fogalmi elemeit és a zárjegy alkalmazására/felhelyezésére/adatszolgáltatására vonatkozó fejezeteket is.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600068.tv

•45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet (a Jöt. végrehajtási szabályai, több ponton érinti a zárjegyhez kapcsolódó eljárási/okmányolási kérdéseket).
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600045.ngm

•Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatók és segédanyagok:

o2026-os információs füzet „Jövedéki kis- és nagykereskedelem” (a zárjeggyel kapcsolatos gyakorlati esetekre is kitér, pl. sérült/levált zárjegy).
https://nav.gov.hu/pfile/file?path=%2Fugyfeliranytu%2Fnezzen-utana%2Finf_fuz%2F2026%2F-86.-Jovedeki-kis--es-nagykereskedelem-2026.01.26

oZárjegyek előállítási költségei (2025.01.01–2026.12.31 időszakra közölt díjak).
https://nav.gov.hu/kozadat/egyedi_kozzeteteli_lista/31.-zarjegyek-eloallitasi-koltsege

Kiindulási állapot

•sERPa 4.1.170.21476 / 170.42

•Cél: a zárjegy-kezeléshez szükséges funkciók és adatok üzembe helyezése alapbeállításokkal

•Amit nem értintünk:

ofőkönyvi paraméterezés

oszámlázási beállítások

oegyéb modulok, integrációk, automatizmusok

1. Törzsadatok - Raktár felvétele / kiválasztása

Útvonal a menüben: sERPa Alap \ Logisztika \ Készlet \ Struktúra \ Raktár

Ebben a lépésben létrehozunk vagy kiválasztunk egy olyan raktárat, amit a zárjegy kezelési folyamat végig használni fog:

•zárjegy nélküli jövedéki termékek beérkeztetésére

•zárjegyek bevételezésére és készletben tartására

•azoknak a termékeknek a nyilvántartására, amelyekre a zárjegy már felkerült

A cél nem egy kötelező minta, hanem annak bemutatása, hogy a rendszerben milyen beállításokkal lehet olyan raktárat kialakítani, ami a zárjegy-kezeléshez szükséges.

Itt érhető el a raktár törzsadat, ahol meglévő raktárat lehet módosítani, illetve újat felvenni.

A rendszerben alapértelmezetten szerepel egy Központi raktár, amit másolhatunk és használhatjuk a zárjegy kezeléshez.

A raktár adatlapján a zárjegy-kezelés szempontjából tipikusan az alábbi jelölések és opciók bírnak jelentőséggel:

•Általános fül

oRaktárhely alábontás beállítása

oVámraktár jelölő beállítása

•Vám- és adóraktár fül

oAdóraktár jelölő beállítása

Vegyünk fel tetszőleges kóddal és megnevezéssel legalább két raktárhelyet úgy, hogy a folyamatban később egyértelmű legyen, melyik mire szolgál.

Példa (szabadon alakítható):

ZJ_NELK – „Zárjegyezetlen termékek”

ZJ_FENT – „Zárjegyezett termékek”

2. Törzsadatok - Mozgásnem felvétele / kiválasztása

Útvonal: sERPa Alap \ Logisztika \ Készlet \ Struktúra \ Mozgásnem

A rendszerben már meglévő, alapértelmezett mozgásnemekből indulunk ki és másolással hozunk létre zárjegy specifikus változatokat.

Más környezetben természetesen azokból a mozgásnemekből célszerű dolgozni, amelyek az adott rendszerben ténylegesen a kívánt működést (bizonylat-típus, irány, készlethatás, jogosultság, stb.) már tartalmazzák.

A példában az alábbi párosítások szerint másolunk:

•BB - Belföldi beszerzés >>> új mozgásnem: ZBB - Zárjegy Belföldi beszerzés
Célja: zárjegyek (vagy a zárjegy-kezelési folyamatban használt tételek) bevételezésének elkülönített rögzítése.

•KI - Kiadás >>> új mozgásnem: ZKI – Zárjegy megsemmisítés
Célja: zárjegyek kivezetése olyan esetekben, amikor megsemmisítés/selejt/érvénytelenítés jellegű elszámolás történik (a konkrét üzleti-jogi értelmezést mindig a kialakított folyamat dönti el).

•RK - Raktárközi >>> új mozgásnem: ZRK – Zárjegy felhelyezés
Célja: a zárjegyezéshez kapcsolódó belső készletmozgás elkülönítése (jellemzően zárjegyezetlen >>> zárjegyezett raktárhelyre történő átvezetés logikájához illeszthető).

A zárjegy-kezelés szempontjából itt általában nem szükséges különleges paraméterezés.

3. Törzsadatok - Adóraktári jogcímek és mozgásnemek összerendelése

Útvonal: sERPa Alap \ Számvitel \ Adó \ Jövedéki nyilvántartás, adóraktár \ Struktúra \ Adóraktár jogcím

Az Adóraktár jogcím törzsben lehetőség van kifejezetten a zárjegyhez kapcsolódó jogcímek áttekintésére és arra is, hogy a korábban létrehozott mozgásnemeket ezekhez hozzárendeljük.

A szűrésben a Nyilvántartás típusa mezőnél választható a Zárjegy nyilvántartás.

Ezzel a listában a zárjegy kezeléshez kapcsolódó, a rendszerben jelenleg ismert jogcímek maradnak meg.

Ezekből lehet kiválasztani azokat, amelyeket a saját folyamatainkba szeretnénk beépíteni.

A NAV_J08 nyomtatvány megfelelő működéséhez az alábbiakat mindenképpen szükséges beállítani.

Az Adóraktár jogcím adatlapján a mozgásnem gridjében beállítható, hogy az adott jogcímet melyik mozgásnemmel szeretnék használni.

Fontos működési szabály, hogy a Be és Ki jelölők közül mindig csak az egyik legyen aktív, a másik pedig legyen kikapcsolva.

Tehát egy adott sorban vagy bevételi, vagy kiadási irányt jelöl a jogcím - mozgásnem kapcsolat.

200 - 1.1. Állami adó- és vámhatóságtól átvett zárjegy

301 - 2.1.1. Belföldön felhelyezett zárjegy

316 - 2.7. Telephelyen megsemmisítés

A mozgásnemeknél ellenőrizhetjük a megfelelő összerendelés, ha az adott mozgásnem jövedéki adó fülén megnézzük az adóraktár zárjegy grid-et.

Itt fog szerepelni az a jogcím amihez hozzárendeltük a mozgást.

4. Törzsadatok - Ügyfél felvétele / kiválasztása

Útvonal: sERPa Alap \ Adminisztráció \ Ügyfél

A zárjegy kezelési folyamatban az ügyfél törzsadat alapvetően azért kerül elő, mert bizonyos bizonylatok jellemzően ügyfélhez kötöttek.

A leírás célja itt is az, hogy bemutassa, hogy a rendszerben milyen módon használható az ügyfél a zárjegyhez kapcsolódó lépésekben, nem pedig az, hogy egyetlen kötelező típust írjon elő.

Általános megközelítés, hogy nincs speciális zárjegy kezelési megkötés, hogy milyen ügyfél törzsadatot lehet használni a kapcsolódó bizonylatokon.

A partner kiválasztása tipikusan az adott vállalati működéshez igazodik (szállító, szerződött partner, NAV/hatósági folyamatok esetén külön logika, stb.).

Legyen legalább egy partner (szállító jelleggel), akit a zárjegy beszerzés/átvétel bizonylatain használni tudunk.

A példa kedvéért a Jövedéki szóra keresve az első találatot használjuk a további leírásban.

5. Törzsadatok - Tulajdonságok felvétele / kiválasztása

Útvonal: sERPa Alap \ Struktúra \ Általános \ Tulajdonság

A zárjegy kezeléshez két, kifejezetten erre a célra használt tulajdonság szükséges.

 

Vegyük fel az alábbi két tulajdonságot:

•Zárjegytől

•Zárjegyig

Fontos, hogy ezeket a neveket pontosan így vegyük fel, mert a program ezek alapján különbözteti meg a zárjegyes logikához tartozó termékeket a többi terméktől.

 

Mindkettőnél az alábbi értékeket állítsuk be:

•Művelet: Bevitel

•Adattípus: Szöveg

6. Törzsadatok - Tulajdonságcsoport felvétele / kiválasztása

Útvonal: sERPa Alap \ Struktúra \ Általános \ Tulajdonság csoport

A Tulajdonság csoport arra szolgál, hogy meghatározzuk egy adott termékkör esetén milyen tulajdonságokat kezelünk a bizonylatokon (pl. szállítólevél tételein).

A zárjegy kezelésnél ez a pont azért lényeges, mert itt tudjuk összefogni a Zárjegytől és Zárjegyig tulajdonságokat, és később a zárjegyhez kötődő termékekhez ezt a csoportot rendeljük.

 

A rendszer működéséből adódóan egy termékhez egy tulajdonság csoport köthető.

Emiatt ha egy termékkörhöz a zárjegy mellett más jellemzőket is szeretnénk rendelni, akkor azokat a tulajdonságokat is ebbe a csoportba kell felvenni.

Tipikus példák: Lejárati idő stb.

 

Példa tulajdonság csoport: Sörök

A csoport tulajdonság listájába vegyük fel a korábban létrehozott két tulajdonságot:

•Zárjegytől

•Zárjegyig

További tulajdonságokat ebben a topikban nem veszünk fel, a bővítés tipikusan egyedi igény szerint alakítható.

 

A tulajdonság csoporton belül a Szállítólevél gridben még be kell állítsuk azokat a mozgásokat, ahol ezt használni szeretnénk.

Rendeljük hozzá a korábban felvitt zárjegyes mozgásnemeket

•ZBB – Zárjegy Belföldi beszerzés

•ZRK – Zárjegy felhelyezés

•ZKI – Zárjegy megsemmisítés

A Szállítólevél-tétel mező típusa értékét állítsuk: Kötelező kitölteni

Ezzel elérjük, hogy a megadott mozgásnemekkel rögzített szállítólevél tételein a csoporthoz tartozó tulajdonságok (a példában a zárjegy-tartomány) kötelezően megadásra kerüljenek, ami a zárjegy nyilvántartást támogatja.

7. Törzsadatok - Termékkategória felvétele / kiválasztása

Útvonal: sERPa Alap \ Struktúra \ Általános \ Termékkategória

A Termékkategória törzsben tudjuk előkészíteni azokat a kategória listákat, amelyeket később a zárjegyhez kötődő cikkeken (és a jövedéki nyilvántartásban) használni szeretnénk.

A topikban most két tipikus kategóriát veszünk fel, egyet a zárjegy típusokhoz és egyet pedig az italoknál gyakran használt fajtakódhoz.

 

Vegyünk fel egy Zárjegy kategóriát és az általános fülön kapcsoljuk be az Egyedi jelölést.

Az Egyedi jelölés beállítása itt mindenképpen szükséges, mert a zárjegyeknél jellemzően nem duplikálható kategóriaelemekkel szeretnénk dolgozni.

A Tétel fülön rögzítsük a használni kívánt zárjegy kategória tételeket. Példa (szabadon alakítható):

•Z01 – Kicsi

•Z02 – Közepes

•Z03 – Nagy

Alternatív megközelítésként felvihető a pontos méret szerinti megnevezés is, például:

•Zárjegy 100×16

•Szeszesital zárjegy 100×16 mm

A lényeg, hogy az adott működésben használt zárjegy típusokhoz illeszkedő, később cikkekhez rendelhető lista álljon rendelkezésre.

 

Vegyünk fel egy Fajtakód kategóriát és az általános fülön itt is kapcsoljuk be az Egyedi jelölést.

A tétel fülön rögzítsünk 062-es kóddal egy Sör elnevezésű tételt.

8. Törzsadatok - Termék felvétele / kiválasztása

Útvonal: sERPa Alap \ Adminisztráció \ Termék

A termék törzsben rögzítjük a termékeket. Az italokat és a zárjegyeket is.

 

Ital termék felvétele: "Sör"

Általános fülön a Besorolás gridben a korábban létrehozott kategóriák alapján állítjuk be a termék besorolását.

Ide kerülhetnek még további kategóriák is, ha az egyedi folyamatok megkívánják.

További adatok fülön a További tulajdonságok résznél válasszuk ki a korábban létrehozott tulajdonság csoportot: Sörök

Ezzel a termékhez kapcsoljuk a zárjegy tartomány megadásához szükséges tulajdonságokat (Zárjegytől, Zárjegyig).

A csoportnál a szállítólevél tételekre kötelező kitöltést állítottunk be, ezek a mezők a kapcsolódó mozgásoknál kötelezően meg fognak jelenni.

Jövedéki termékeknél fontos, hogy az Alkoholfok beállítása megfelelően megtörténjen és a Átváltás gridben is beállítsuk a megfelelő adatokat.

Itt különösen fontos, hogy kapcsoljuk be a Jövedéki kiszerelés típusa jelölőt.

A jövedéki nyilvántartások és a kapcsolódó műveletek jellemzően a kiszerelés/átváltás logikájára támaszkodnak.

 

Zárjegy termék felvétele: "Zárjegy"

Általános fülön a Besorolás gridben a zárjegy kategóriát szükséges csak beállítani.

További adatok fülön a További tulajdonságok résznél válasszuk ki a korábban létrehozott tulajdonság csoportot: Sörök

9. Törzsadatok - Vámraktár felvétele / kiválasztása

Útvonal: sERPa Alap \ Számvitel \ Adó \ Jövedéki nyilvántartás, adóraktár \ Struktúra \ Vámraktár paraméter

A zárjegy kezeléshez szükséges még egy törzsadat beállítás a Vámraktár paraméter beállítása.

Itt tudjuk megmondani a rendszernek, hogy mely termékkategóriák szolgálnak a jövedéki besoroláshoz, illetve melyik logika alapján kezelje a zárjegyhez tartozó tól - ig tartományt.

Dátum tartománynál állítsuk be, amíg érvényesek az itt beállított adatok.

A jövedéki termékkategória mezőnél állítsuk be azt a termékkategóriát, amely a jövedéki besoroláshoz kapcsolódik, esetünkben a fajtakód.

A zárjegy beállításnál állítsuk be a tól - ig tartományt.

A zárjegy típus termékkategória mezőnél állítsuk be azt a kategóriát, amely a zárjegy kategóriákra használunk, esetünkben a Zárjegy.

10. Bizonylatolás – Zárjegyezetlen jövedéki termék bevételezése (BB)

Útvonal: sERPa Alap \ Logisztika \ Készlet \ Szállítólevél

Ebben a pontban egy zárjegyezetlen jövedéki termék (példánkban: Sör) bevételezésén haladunk végig a kijelölt zárjegyezetlen raktárhelyre.

A beszerzés származhat belföldről vagy külföldről, a topik szempontjából a lényeg, hogy a termék zárjegy nélkül kerül készletre.

A folyamat vállalatonként eltérhet (mozgásnemek, partnerek, ellenőrzési pontok), ezért itt egy példabizonylat készül, ami később hivatkozási alapként használható vagy tovább bővíthető.

A példában a bevételezést a meglévő BB - Belföldi beszerzés mozgásnemben rögzítjük.

11. Bizonylatolás – Zárjegy bevételezése (ZBB)

Útvonal: sERPa Alap \ Logisztika \ Készlet \ Szállítólevél

Ebben a lépésben a zárjegyek bevételezzük a korábban létrehozott ZBB – Zárjegy Belföldi beszerzés mozgásnemen.

A példában a zárjegyeket készletre vesszük és megadjuk hozzájuk a zárjegy sorszám tartományt (Zárjegytől / Zárjegyig).

A ZBB mozgásnemhez korábban hozzá lett rendelve a zárjegy nyilvántartási jogcím (példában: a 200-as jogcím).

Emiatt a bizonylat rögzítésekor a fejlécben megjelenik egy kiegészítő mező a zárjegy nyilvántartás jogcím.

Ebben a mezőben a mozgásnemhez rendelt jogcím(ek) közül lehet választani (pl.: 200 - 1.1. Állami adó- és vámhatóságtól átvett zárjegy).

A bizonylat tétel fülén, ha zárjegy típusú terméket választunk, akkor megjelennek a zárjegy tartomány mezők:

•Zárjegytől

•Zárjegyig

Ezekbe szövegesen adható meg a zárjegyek sorszám tartománya (kezdő és záró sorszám).

A rendszer a megadáskor egy minimális forma- és tartományellenőrzést végez.

Ha nem felel meg, akkor hibát ad (pl. „A zárjegy sorszám tartomány megadás hibás.”).

Tesztadatok előállítása a zárjegy tartományhoz, ami biztosan átmegy a program ellenőrzésén.

A lenti szabályok alapján generálható megfelelő tartomány 12 vagy 13 hosszú zárjegyekkel.

A tartomány akkor tekinthető érvényesnek, ha az alábbiak teljesülnek:

•Hossz

omindkettő hossza 12 vagy mindkettő hossza 13

ovegyesen 12/13 = hibás

•Prefix egyezés

oaz első 3 karakter egyezik

•Suffix egyezés

oa 11 - 12. karakter (2 db) egyezik:

ofontos: ez fixen a 11–12. pozíció, 13 hossz esetén is (a 13. karaktert ez a szabály nem használja)

•Középső rész szám (tartomány)

oa 4 - 10. karakter (7 db) mindkét oldalon számként értelmezhető

•Mennyiség belefér

oa tétel mennyiség nem lehet nagyobb, mint a tartomány elemszáma:

 

Példa 100 db zárjegy bevételezéséhez:

12 hossz: Mennyiség  = 100, Zárjegytől = TES000000199, Zárjegyig  = TES000010099

13 hossz: Mennyiség  = 100, Zárjegytől = TES000000199X, Zárjegyig  = TES000010099X

11. Készlet ellenőrzés

Útvonal: sERPa Alap \ Logisztika \ Készlet \ Készlet

A készlet ellenőrzés pontban, a következő lépéseknél is használható. Azt nézzük meg, hogy a bevételezett (vagy mozgatott) tételek valóban a kívánt raktárba / raktárhelyre kerültek.

12. Bizonylatolás – Zárjegy felhelyezés (ZRK)

Útvonal: sERPa Alap \ Logisztika \ Készlet \ Készlet

A zárjegy felhelyezését egy raktárközi (belső) mozgással végezzük el.

A zárjegyezetlen készlet a kijelölt zárjegyezetlen raktárhelyről átkerül a zárjegyezett raktárhelyre.

A példában ehhez a korábban készített ZRK - Zárjegy felhelyezés mozgásnemet használjuk.

Új szállítólevél rögzítésénél válasszuk ki a ZRK mozgásnemet, a ZRK-hoz korábban adóraktári jogcímet rendeltünk, ezért a fejlécben megjelenik.

A fejlécben állítsuk be a készletmozgatásokat.

Forrás raktár és Forrás raktárhely, ahol a zárjegyezetlen termék jelenleg van.

Cél raktár és Cél raktárhely, ahová a zárjegyezett termék készletét vezetjük.

A fejlécben látható a Zárjegy nyilvántartás jogcím mező is és itt kiválasztható a használni kívánt jogcím.

 

Forrás raktárhely: Zárjegyezetlen termékek

Cél raktárhely: Zárjegyezett termékek

Zárjegy nyilvántartás jogcím: 301 - Belföldön felhelyezett zárjegy

Tétel fülön válasszuk ki a zárjegyezni kívánt terméket.

Adjuk meg a mozgatott mennyiséget, amennyit éppen zárjegyezünk.

A tételsoron megjelennek a zárjegy mezők:

•Zárjegytől

•Zárjegyig

Itt adjuk meg azt a zárjegy tartományt, amelyet a felhelyezésnél felhasználunk, a korábban ismertetett forma/tartomány logika szerint.

Mivel a Sörök tulajdonság csoportnál a Szállítólevél-tétel mező típusa Kötelező kitölteni, ezért a ZRK mozgásnemben a Zárjegytől/Zárjegyig megadása kötelező.

Készlet ellenőrzés a zárjegyezett raktárhelyen.

13. Bizonylatolás – Zárjegy selejtezés / megsemmisítés (ZKI)

Útvonal: sERPa Alap \ Logisztika \ Készlet \ Készlet

Ebben a pontban a zárjegyek selejtezését / megsemmisítését rögzítjük a rendszerben.

A cél, hogy a fel nem használható pl.: sérült, hibás, kezelési okból kivezetendő zárjegyek kezelése nyomon követhető módon történjen és a zárjegy nyilvántartási jogcím is kapcsolódjon a művelethez.

 

Új szállítólevél rögzítésénél válasszuk a ZKI mozgásnemet.

Mivel a ZKI-hoz hozzá lett rendelve a megfelelő jogcím, a fejlécben itt is megjelenik a zárjegyhez tartozó kiegészítő mező.

A fejlécben válasszuk ki a zárjegyeket kezelő raktárat és a raktárhelyet, ahol a selejtezendő zárjegyek készleten vannak, ez a kialakított struktúrától függ.

Zárjegy nyilvántartás jogcím mezőben válasszuk ki a selejtezéshez/megsemmisítéshez rendelt jogcímet:

316 - 2.7. Telephelyen megsemmisítés

Tétel fülön válasszuk ki a zárjegy terméket és adjuk meg a selejtezendő mennyiséget.

A tételsoron megjelennek a mezők:

•Zárjegytől

•Zárjegyig

Adjuk meg azt a zárjegy tartományt, amelyet selejtezünk / megsemmisítünk.

A rendszer itt is elvégzi a korábban leírt minimális forma- és tartományellenőrzést, továbbá a mennyiségnek bele kell férnie a tartomány elemszámába.

13. NAV nyomtatvány – NAV_J08 (Bejelentés adójegy, zárjegy felhasználás)

sERPa Alap \ Számvitel \ Adó \ Jövedéki nyilvántartás, adóraktár \ Listák \ Bejelentés adójegy, zárjegy felhasználás (NAV_J08)

A zárjegy kezelési folyamat zárásaként a rendszerben elérhető a NAV_J08 lista/nyomtatvány, amely a zárjegyek és adójegyek felhasználásához kapcsolódó bejelentés előállítására szolgál.

A NAV_J08 indításakor a szűrés résznél adjuk meg az adott rendszerben / adott jelentéshez szükséges paramétereket:

•Telephely

•Ügyintéző

•Dátum tartomány (amely időszak zárjegy műveletei szerepeljenek)

•Raktár

Ezek határozzák meg, hogy a rendszer mely telephelyhez, mely időszakhoz és mely raktári eseményekhez kapcsolódó adatokat gyűjtse össze.

A szűrésnél bejelölhető a csökkentett adattartalom opció.

Csökkentett módban kimaradhatnak az alábbi oszlopok:

•Jövedéki engedélyszám

•Vámokmány száma

•GTIN

 

Csökkentett adattartalom a fenti példák alapján.

Csökkentett adattartalom nélkül a fenti példák alapján.