Vám- és adóraktár almodul

NyomtatásElőzőFejezetKövetkező
Készlet

Az almodul a hatályos vámtörvény rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza a vámraktár működtetéséhez szükséges előírt nyilvántartásokat és listákat.

Funkciók

Vámraktár paraméter

 

 

 

Vámhatározat

 

 

 

Termékmérleg lista

 

 

 

Adóraktári bevallás (BEV_J14)

 

 

 

Mintavételi napló

 

 

 

Adóraktár jogcím

 

 

 

Adómérték kód

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Listák

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vámraktárral kapcsolatos tudnivalók

A vámraktárban vámárukat raktározunk. A vámraktár elkerített területen van, vámszabadterületnek számít, így a vámraktárra vonatkozó nyilvántartásoknak a vámhatóság által előírt nyilvántartási kötelezettségeknek kell eleget tenniük.

 

Egy vámraktárnak csak egy vámraktár-készletnyilvántartása lehet a vámárukról. Amennyiben más áruk is vannak a vámraktárban (lefoglalt/visszafoglalt vámáruk), azoknak külön nyilvántartást kell vezetni. A vámraktár-készletnyilvántartást nem kizárólag a raktárengedélyes vezetheti, hanem más – a vámhatóság által kijelölt – természetes személy vagy szervezet is. A vámraktár-készletnyilvántartás hozzáférhetővé kell tenni a felügyeletet ellátó vámhivatal számára. A vámraktározás során a raktározott vámáru adataiban bekövetkezett változást a vámhivatal engedélyével a nyilvántartásokban az eredeti adatok megtartása mellett fel kell tüntetni. Nem kell engedély a nyilvánvalóan téves bejegyzés javításához.

 

Az áruk be- és kitárolásához vámhatósági engedély szükséges. A beérkezett vagy kitárolandó árukról egységes vámnyilatkozatot (EV) kell kitölteni, ez alapján a vámhatóság jóváhagyja a be- / kitárolást (áruátengedés). A kitárolásnál a vámhatóság az EV-k alapján megállapítja a vámot és annak fizetési határidejét.

 

A vámraktár lehet köz- vagy magánvámraktár. Közvámraktárnak minősül a vámhivatal által üzemeltetett vagy a raktárengedélyes által fenntartott és a vámhatóság által engedélyezett raktár. Közvámraktárban bárki rendelkezése alatt lévő vámáru, magánvámraktárban csak a raktárengedélyes (üzemeltető) részére érkező vámáru raktározható. Így a közvámraktárnál több beraktározó lehet (a beraktározó rendelkezni jogosult vámáru felett), a magánvámraktárban pedig az üzemeltető személye megegyezik a beraktározóval.

 

A vámraktárt lehet normál vagy egyszerűsített eljárásban üzemeltetni. A normál üzemeltetésben lévő vámraktár esetén egy betárolt tétel (EV tétel) csak egyben, az egyszerűsített üzemeltetésnél pedig több részletben, cikkenként is kitárolható.

 

A vámeljárás is lehet normál vagy egyszerűsített. A normál vámeljárásnál az árut be- vagy kitárolni csak vámfelügyelettel lehetséges, a vámhatóság felé az adatszolgáltatás szállítmányonként vagy naponta (összesítve) történik. Az egyszerűsített vámeljárás esetében a be- vagy kitárolások vámfelügyelet nélkül történnek, és tíznaponta el kell számolni a vámhatóság felé. Az egyszerűsített eljárás lehet hiányos, helyettesítő vagy helyi vámeljárás:

- hiányos vámlejárás: hiányos EV-vel is rendelkezhetünk a vámáruval

- helyettesítő vámlejárás: EV helyett használhatunk kereskedelmi vagy egyéb okmányt,

- helyi vámlejárás: a vámhatóság által hitelesített, meghatározott adattartalmú naprakész nyilvántartás használata esetén kérhetünk engedélyt a helyi vámeljárásra; ebben az esetben elektronikus adatkapcsolatot kell biztosítani vámhatósággal, hogy ellenőrizhessék a nyilvántartást.

 

Az egyes vámraktár típusokra vonatkozó részletszabályok kerülnek meghatározásra az alábbiak szerint:

- A típus: üzemeltető felelőssége alatt álló közvámraktár

- B típus: beraktározók felelősségével működő közvámraktár

- C típus: magánvámraktár, ahol az üzemeltető nem szükségszerű a vámáruk tulajdonosa

- D típus: magánvámraktár, ahol az üzemeltető nem szükségszerű a vámáruk tulajdonosa, és ahol helyi vámkezelést alkalmaznak

- E típus: magánvámraktár, ahol az üzemeltető nem szükségszerű a vámáruk tulajdonosa, és a vámáru vámraktározási eljárás alá helyezhető anélkül, hogy azt egy vámraktárrá minősített területre betárolnák (pl. szállítóeszköz)

- F típus: vámhivatal által üzemeltetett közvámraktár

 

Ennek az a legfontosabb jelentősége, hogy a D típusú vámraktár üzemeltetésére és ezzel együtt a vámáru helyi eljárásban történő vámkezelésére olyan szervezet is engedélyt kaphat, aki nem a vámáru tulajdonosa, pl. a vámügynök, a speditőr, a szállítmányozó. Ugyanez az eljárás az E típusú magánvámraktáraknál.

 

A beraktározó felelősségével működő közvámraktárban (B típusú), illetve a vámhatóság által üzemeltetett közvámraktárban (F típusú) nem kell vámraktár-készletnyilvántartást vezetni. Az E típusú vámraktár esetén a vámraktár-készletnyilvántartás hozzáférhetővé kell tenni a vámhivatal számára az engedélyezett tárolási helyeken is. Ez azt jelenti, hogy a tevékenységi engedélyben megjelölt minden tárolási helyen elektronikus hozzáférést kell biztosítani a vámraktár-készletnyilvántartás céljára szolgáló adatbázishoz.

 

A Vámtörvény végrehajtásának részletes szabályairól szóló 10/1996. (III.25.) PM rendelet módosítására kiadott 47/2000. (XII.18.) PM rendelet 9. §-a szerint a keret-nyilvántartási könyvben lévő összegnek a vámteher biztosításához való felhasználását, illetve a vámbiztosíték indokoltságának megszűnését az vámáru regisztrálására szolgáló – Vhr. 15. §. (7) bekezdésében meghatározott – külön nyilvántartásban kell folyamatosan vezetni. A raktározott vámáru vámterhét a vámkezeléskor – vagyis a beraktározáskor – érvényes devizaárfolyamnak megfelelően kell meghatározni (faxbank: 2-333-666, MNB, a vámkezelést megelőző hét hétfői árfolyam), a Tv. 130. §-a figyelembevételével. Az árut csak akkor lehet betárolni, ha a betárolás pillanatában a vámbiztosíték rendelkezésre álló kerete (szabadkeret) nagyobb, mint betárolandó áruk összvámterhének 8%-a.

 

A vámáru – a jövedéki termék kivételével – vámraktárból történő ideiglenes kitárolásának a szükséges ideig, legfeljebb azonban két hónap időtartamra történő engedélyezését az üzemeltető illetve a beraktározó a felügyeletet ellátó vámhivatalnál esetenként, írásban kérheti. A kérelemnek tartalmazni kell minden szükséges adatot, így különösen: az ideiglenes kitárolás indokát, az ideiglenes tárolás helyét és időtartamát.

 

Lehetőség van vámraktárak közötti vámáru szállítására úgy, hogy a vámraktározási vámeljárás nem zárul le. A vámraktárak között szállított vámárukra fennálló felelősség akkor száll át a betároló vámraktár üzemeltetőjére, amikor az a vámárut átveszi, és annak adatait a vámraktár-készletnyilvántartásba bejegyzi. A vámraktározási vámeljárás alá vont vámáruk nem szállítóhatók át egyik vámraktárból a másikba a vámeljárás lezárása nélkül, ha a vámraktárak valamelyike B típusú vámraktár. A forrásraktárnál vámteher szempontjából ez a mozgás egy kitárolás, a célraktárnál pedig egy új betárolás, ennek megfelelően kell meghatározni az érvényes devizaárfolyamot.

 

A fentieknek megfelelően a Serpában megtalálható a vámraktár-készletnyilvántartás és a keret-nyilvántartási könyv. A vámraktár-készletnyilvántartásnak két kiegészítő nyilvántartása van: tarifális nyilvántartás és cikkenkénti nyilvántartás. A nyilvántartásokban megjelenítésre kerülnek az egymásra való hivatkozások.

 

A vámraktár-készletnyilvántartásban csak a beérkező szállítmányok adatait vezetjük, tételeinél 1-gyel kezdődő folyamatos sorszámot alkalmazunk. Egy szállítmány azonos vámtarifájú, származású, devizájú és nyilvántartási mennyiségi egységű cikkeket tartalmazó csomagjainak adatait egy vámraktár-készletnyilvántartás tételben, a cikkek adatait pedig egy erre a vámraktár-készletnyilvántartás tételre hivatkozó cikkenkénti nyilvántartásban tartjuk nyilván. Amennyiben a szállítmány különböző vámtarifájú, származású, devizájú vagy nyilvántartási mennyiségi egységű termékeket tartalmaz, annyi vámraktár-készletnyilvántartás tételre vesszük fel, ahány ilyen kombináció létezik, így egy vámraktár-készletnyilvántartás tétel egy EV-tételnek felel meg.

 

A tarifális nyilvántartásban vámtarifaszám + devizanem + származási hely + mennyiségi egységenként, a cikkenkénti nyilvántartásban pedig cikk + devizanem + származási helyenként tartjuk nyilván a be- és kitárolásokat.

 

 

A keret-nyilvántartási könyvet a vámbiztosíték szabadkeretének követésére használjuk.

 

Példa a rendelkezésre álló keret vezetésére:

Esemény

Leírás

Összeg

Szabad keret

Új vámraktár létrehozása

bankgarancia 5.000.000, érvényes: 2002.12.31-ig, kötelezettségvállaló: X bank

+ 5.000.000

5.000.000

1. betárolás

betárolandó áruk összvámteher 8%-a =100.000

- 100.000

4.900.000

2. betárolás

betárolandó áruk összvámteher 8%-a =500.000

- 500.000

4.400.000

1. kitárolás

kitárolandó áruk összvámteher 8%-a =50.000 (az áruk betárolásakor érvényes devizaárfolyam szerint)

+ 50.000

4.450.000

 

A vámteher kiszámításának módja:

1. Minden cikkhez tartozik egy vámtarifaszám és egy besorolási szám. A vámtarifa tartalmazza a származási helyenkénti vám és a fogyasztási adó mértékét, az ÁFA kulcsot pedig a besorolás törzsben találjuk meg. A vámpótlék, a statisztikai díj, valamint a vámkezelési díj a származási hely törzsben megtalálhatók. A környezetvédelmi termékdíj és az útalap összege (és az arányosítási algoritmus) VKNY tételhez tartozik. A belföldi és a külföldi fuvart a betárolási bizonylatban találjuk meg.

2. Vámérték = deviza ár * mennyiség * devizaárfolyam + külföldi fuvar.

3. A vám, a fogyasztási adó, a vámpótlék, a statisztikai díj, a vámkezelési díj alapja a vámérték.

4. Az ÁFA alap = vámérték + vám + fogyasztási adó + vámpótlék + statisztikai díj + vámkezelési díj + környezetvédelmi termékdíj + útalap + belföldi fuvar (1992 LXXIV. törvény, 27§, c. bekezdés).

5. Vámteher = vám + fogyasztási adó + vámpótlék + statisztikai díj + vámkezelési díj + környezetvédelmi termékdíj + útalap + ÁFA.

 

Megjegyzendő, a fenti képletekben említett környezetvédelmi termékdíj a csomagolás környezet védelmi termékdíjából és a termékek környezetvédelmi termékdíjából áll. Terméktől függ az, hogy a termék környezetvédelmi termékdíja az importot terheli vagy nem. Pl. hűtőgépek esetében az ÁFA alapot növeli a hűtőgép csomagolásának termékdíja, és amennyiben a hűtő már hűtőközeggel feltöltve érkezik, külön a hűtőközegre vonatkozó környezetvédelmi termékdíj összege is.

 

A raktártörzsben meg kell határozni a raktár típusát: közvámraktár vagy magánvámraktár. Közvámraktár esetén az ügyfélalábontást kell használni a beraktározók kezelésére. A mozgásnemekben meg kell határozni, hogy a mozgás milyen hatással van a vámraktár-analitikára: nyitó, betárolás, kitárolás, visszaszállítás, súlyvesztés, tulajdonjog-változás, ideiglenes kitárolás. Egy szállítólevél egy EV-nek, egy szállítólevél tétel pedig egy EV-tételnek felel meg. Betároláskor a szállítólevél bevitelben az import kiegészítés fülön rögzítjük a csomagok adatait, valamint a vámteher kiszámításához szükséges adatokat, vámtarifaszámonként vagy vámtarifaszámtól függetlenül. Az ideiglenesen kitárolt áruk visszatárolásához használjuk a szállítólevél visszáruzását.

 

Vámraktár készletérték könyvelése:

A) variáció

 

 

 

Srsz.

Esemény

Tartozik

Követel

Összeg

1

Import számla (előlegszámla)*

 

 

 

2

Előlegfizetés

352 Import előleg

384 Bank

 

3

Bevételezés vámraktárba

 

 

 

4

Kitárolási bizonylat számlaként

239 Áruk árkülönbözete

442 Külföldi szállítók

 

5

Előleg átvezetés

442 Külföldi szállítók

352 Import előleg

 

6

VPOP számla

239 Áruk árkülönbözete

465 VPOP elszámolás

 

7

Készletre vétel

232 Belföldi készletek

239 Áruk árkülönbözete

Nyilvántartási ár

* Betároláskor kapott import számlát előlegszámlaként kell kezelni és az arra kifizetett összeget előlegként kell könyvelni. A kitárolási bizonylatot kell számlaként felvenni.

B) variáció

 

 

 

Srsz.

Esemény

Tartozik

Követel

Összeg

1

Import számla

239 Áruk árkülönbözete

442 Külföldi szállítók

Számla szerinti ár napi árfolyamon

2

Szállítószámla

239 Áruk árkülönbözete

442 Külföldi szállítók

Számla szerinti szállítási költség

3

Bevételezés vámraktárba

231 Vámraktár készlet

239 Áruk árkülönbözete

Nyilvántartási ár

3

Bevételezés vámraktárba kapcsolódó tétel

239 Áruk árkülönbözete

48 Vámköltségek

Adótartalom

4

Kitárolás

232 Belföldi készletek

231 Vámraktár készlet

Nyilvántartási ár

4

Kitárolás kapcsolódó tétel

48 Vámköltségek

239 Áruk árkülönbözete

Adótartalom

5

VPOP számla

239 Áruk árkülönbözete

465 VPOP elszámolás

Számla szerinti vámköltségek

 

C) variáció

 

 

 

Srsz.

Esemény

Tartozik

Követel

Összeg

1

Import számla

239 Áruk árkülönbözete

442 Külföldi szállítók

Számla szerinti ár napi árfolyamon

2

Szállítószámla

239 Áruk árkülönbözete

442 Külföldi szállítók

Számla szerinti szállítási költség

3

Bevételezés vámraktárba

231 Vámraktár készlet

239 Áruk árkülönbözete

Nyilvántartási ár - Adótartalom

4

Kitárolás

232 Belföldi készletek

231 Vámraktár készlet

Nyilvántartási ár - Adótartalom

4

Kitárolás kapcsolódó tétel

232 Belföldi készletek

239 Áruk árkülönbözete

Adótartalom

5

VPOP számla

239 Áruk árkülönbözete

465 VPOP elszámolás

Számla szerinti vámköltségek

 

Jövedéki termékekkel kapcsolatos tudnivalók

Vonatkozó jogszabályok:

1997. évi CIII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

35/1997. (XI. 26.) PM rendelet a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. évi CIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

21/2000. (V. 18.) FVM-PM együttes rendelet a borászati termékek egységes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási rendjéről

8004/1999. (AEÉ 1/2000.) APEH tájékoztató az állami adóhatóság részére történő 1999. évi adatszolgáltatásról

Az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban lehet tartani. A számítógépes nyilvántartás használatához szükséges engedélyt a területi vámhatóság adja ki, benyújtott kérelem alapján.

A kinyomtatott készletlistákon fel kell tüntetni a jövedéki engedély számot.

Jövedéki terméket csak annak a vevőnek szabad számlázni, aki rendelkezik érvényes jövedéki engedéllyel. A szállító és a vevő jövedéki engedély számát a számlán fel kell tüntetni.