Jogi háttér
2023-tól átalakul az átalányadózó egyéni vállalkozók számfejtése és bevallása.
Módosult az Szja tv., a Tbj tv., és a Szocho tv. is.
A legfőbb változás, hogy a tb járulék és szocho adóalapot éves göngyölítéses módszerrel, de negyedévente kell megállapítani és bevallani.
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozót saját maga után havonta terhelő adó alapja az év elejétől [a Tbj. 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti biztosítási jogviszony keletkezésétől] a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben adóalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt, azzal, hogy az adóalap nem lehet kisebb az adóalap megállapításának különös szabályai szerint megállapított összegnél.
A 2022-ig érvényes jogszabályok szerinti beállításokat az alábbi topicban olvashatják
Munkafolyamat
Általános adatok
A Struktúra / Pénzügy / Saját cím menüpontban az Engedélyek paragrafus alatt be kell rögzíteni a vállalkozó engedélyszámát, és az egyéni vállalkozó paraméterek gombra kattintva megadni az egyéni vállalkozó hivatalos nevét. Ez utóbbi adat kerül átadásra a bevallásokba.
Személytörzs - Jogviszony és Munkaköri besorolás adatok
Az egyéni vállalkozót attól függően, hogy főfoglalkozású, vagy van-e heti 36 órát meghaladó jogviszonya, 21-es illetve 26-os,36-os vagy 38-as alkalmazásminőség kódra kell felrögzíteni.
Az, hogy a vállalkozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó, vagy van-e 36 órát meghaladó egyéb jogviszonya, külön nem kell jelölni (az alkalmazásminőség kódon kívül), a program a Munkaköri besorolásban beállított "Itt fizeti meg: Igen | Nem" értékből tudja ezt. Ha beállítjuk ,hogy itt fizet meg a minimum járulékokat, akkor számol járulékkiegészítést, vagyis főfoglalkozásúnak tekinti. Ha ezt a beállítást nem tesszük meg, akkor nem számol minimum járulékokat.
!!! Attól függetlenül, hogy az átalányadózó már 2022-ben is e szerint az adózási forma szerint adózott- vagy sem, a vállalkozónak új munkaköri besorolást kell felrögzíteni 2023.01.01. dátummal, vagy a vállalkozás kezdő napjával, ha az későbbi. !!!
A Személytörzs / Munkaköri besorolás menüpontban jelölni kell, hogy a vállalkozó átalányadózó, illetve, hogy milyen költséghányad vonatkozik rá.
Munkaköri besorolás rögzítése
Személytörzs - Havi adatok
Amennyiben a vállalkozó a hónap egy részében, vagy egészében táppénzen van, vagy más ellátásban részesül, akkor ezt a Havi adatokban még a bevételek rögzítése előtt fel kell venni.
Amennyiben a vállalkozó szünetelteti a vállalkozását, úgy azt is a havi adatokban kel jelölni a Fizetés nélküli szabadság sorban, 51-es távollét kódon. Amennyiben számfejtés előtt ez rögzítve van, a program az adott hónap tekintetében a szüneteltetés napjaival csökkenteni fogja a minimum fizetendő járulékokat.
Személytörzs - Átalányadózó bevételei
A fenti alkalmazás minőségkóddal és a Munkaköri besorolásban való jelöléssel felvett dolgozók esetében új menüpont jelenik meg a kismenüben: "Átalányadózók bevételei"
Mivel a számfejtés negyedévente történik, az adott (és tárgyévben korábbi) negyedév bevételeinek függvényében, de a bevételeket havi bontásban kell a bevallásban feltüntetni, így itt kell a negyedév végén felrögzíteni a bevételeket. Csak azon hónap bevételei rögzíthetőek, amelyek a jogviszony kezdő és végdátuma közé esnek, beleértve a kezdő és végdátum hónapját is.
Átalányadózó bevételei
A grid felépítése
Dátum |
Az aktuális hónap dátuma ÉÉ.HH formátumban. Ha a vállalkozás hó közben kezdődik, vagy szűnik meg, akkor is ebben a formátumban kell rögzíteni a tört hónap teljes bevételét. |
Összeg |
A hónap bevétele. Amennyiben a bevétel az adott hónapban 0, akkor is fel kell rögzíteni a sort 0 Ft-tal. |
Távol van |
Nem Alapértelmezett érték. Amennyiben az adott hónapban a vállalkozó biztosítási jogviszonya egyetlen naptári napig is fennállt, ezt az értéket kell választani. akkor is, ha az adott hónap bevétele 0 Ft volt Igen Amennyiben a vállalkozó biztosítási jogviszonya az egész hónapban nem állt fenn (pl. táppénz, szünetelés miatt), akkor 0 Ft-ot kell felrögzíteni és ebben az oszlopban az Igen értéket választani. (Mivel azok a hónapok, amelyekben a biztosítási jogviszony nem állt fenn, a negyedéves osztószámba nem tartoznak bele, ellenben, ha a vállalkozó biztosítási jogviszonya akár egyetlen napig is fennállt, de a bevétele 0 Ft vol, akkor beleszámít az osztószámba az adott hónap is.) |
Állapot |
Rögzített A sor rögzítésekor ezt az értéket látjuk. Ebben az állapotban kilépésig bármi módosítható. Generált Miután felrögzítettük a kívánt sorokat (jellemzően érdemes negyedév végén, vagy a megszűnés végén egyben rögzíteni, de lehet akár havonta is), kilépéskor a sorok állapota Generált állapotra vált. Ezzel egyidőben a felvett adatok alapján (és a Munkaköri besorolásban megadott költséghányad alapján - lásd később paraméterezés) a program bérelemeket generál. Ebben az állapotban még módosíthatunk bármely sor tartalmán. Módosításkor újra Rögzített állapotba kerül az adott sor, majd az ablakból való kilépéskor a változott adatok alapján az összes Rögzített vagy Generált állapotban lévő sorok újragenerálódnak. A program újraszámolja az átlagokat, és újra generálja a korábbi bérelemeket. Ha olyan hónap összegét módosítjuk, amely hónap olyan negyedévet érint, amiben már vannak számfejtett hónapok, akkor a negyedéves göngyölés miatt a program figyelmeztetés után az értintett negyedévet automatikusan újraszámfejti az új adat figyelembevételével! Fontos, hogy bármilyen módosítást itt kell elvégezni, a Bérelemeket nem szabad kézzel módosítani! Számfejtett Ha az adott időszak már számfejtésre is került, a felvett adatok Számfejtett állapotba kerülnek. Ekkor már a sorok nem módosíthatóak. Ahhoz, hogy ezek módosíthatók legyenek, az adott hónapra való számfejtés(ek) törlése szükséges. |
Személytörzs - szünetelés
Amennyiben a vállalkozó szünetelteti a tevékenységét, akkor ezt a Havi adatokban kell rögzíteni. A Fizetés nélküli szabadság sorban kell megadni a napok számát, a részletező adatokban pedig az 51-es távollétkódot kell megadni. Ez fog átadásra kerülni az 58-as bevallásba.
Átalányadózó tevékenység szüneteltetése
A Havi adatok lezárásakor a program figyelmeztető üzenetet küld. Ha a vállalkozó egész hónapban szünetel, akkor meg fog változni a negyedévben alkalmazandó osztószám, így ezt az Átalányadózó bevételeinél a megfelelő hónapnál rögzíteni kell. Lásd feljebb az Átalányadózó bevételei bekezdésnél - Távol van sor.
Figyelmeztető üzenet
Személytörzs - jogviszonyváltás minimum járulék fizetési kötelezettség változás miatt
Az alábbiakban annak az esetnek az ismertetése történik, amikor a válllakozó minimum járulékfizetés kötelezettsége változik meg. jellemzően 21-es alkmin mellett kell minimum járulékot fizetni, 26. 36 és 38-as alkmin mellett nem. Amennyiben megváltozik a vállalkozó ezen jogállása (pl. 21-esként kezdte, majd heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít, akkor a munkaviszony kezdetétől 26-os alkminnel kell jelenteni és megszűnik a minimum járulékfizetési kötelezettség), akkor a programban SID váltással kezelhető a változás.
Azonban amiatt, hogy negyedéves átalányfizetési kötelezettség áll fenn, ha a jogállás negyedév közben változik meg, akkor figyelni kell rá, hogy milyen sorrendben rögzítjük az adatokat, hogy a program megfelelően tudja megállapítani a negyedéves járulékfizetési kötelezettséget. A folyamatot az alábbi példán szemléltetjük.
Az alapvető működés ebben az esetben is a következő: a program megállapítja a negyedév jövedelmeinek az összegét, majd a megfelelő osztószámmal elosztja azt és havonta megvizsgálja, hogy a számolt összeg eléri-e a minimum járulékfizetési kötelezettséget. Ha nagyobb, vagy egyenlő, mint az adott havi minimum, akkor az lesz a járulékok alapja, ha pedig kevesebb, akkor a minimum összeg.
Jogviszony váltás esetén, ha a váltás hónap közben történik, akkor a váltás hónapjának bevételét mindig abban a jogviszonyban kell rögzíteni, amelyik jogviszonyban a hónap elkezdődött!!!
Példa: 21-es alkmin, jogviszony kezdete, 40%-os költséghányadot alkalmaz. 2023.01.01, minimum járulékfizetési kötelezettségét a minimálbér alapján teljesíti, az éves SZJA mentes keretet már kihasználta. A vállalkozó május 20-án heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít. Negyedéves bevételei havi bontásban:
április: 457.000 Ft
május: 215.000 Ft
június: 325.000 Ft
Munkafolyamat:
1. Áprilisi bevétel rögzítése az Átalányadózó bevételei menüpontban
2. A rögzítéskor legenerálódik a negyedéves teljes kötelezettség:
457.000 * 0,6 = 274.200 Ft jövedelem, osztószámmal osztva: 274.200 / 3 = 91.400 Ft / hó. Ez kevesebb, mint a minimum járulék, így minden hónapra a minimum fizetendő TBJ és SZHA kerül generálásra.
3. Április számfejtése
4. Május 19-cel le kell zárni az aktuális jogviszonyt, és létre kell hozni egy új jogviszonyt május 20-szal, a két jogviszonyt össze kell kapcsolni. A második jogviszonyban a munkaköri besorolásban rögzíteni kell, hogy a minimum járulékokat nem itt fizeti meg.
5. Az első jogviszonyba fel kell rögzíteni a májusi teljes bevételt!
6. A rögzítéskor a negyedév eddigi számfejtései újragenerálásra és újraszámfejtésre kerül automatikusan. A negyedév járulékkötelezettségének megállapítása: (457.000 * 0,6 + 215.000 * 0,6) = 403.200 / 3 = 134.400. Ez mindenképp alacsonyabb, mint az áprilisi minimálbér fizetési kötelezettség, így a TBJ és az SZHA a minimálbér alapján kerül megállapításra áprilisra. Májusban a minimum járulékfizetési kötelezettséget arányosítani kell: 232.000 / 30 * 19 = 146.933, így májusra TBJ alap és SZHA alap ez alapján kerül megállapításra
7. Május számfejtése május 19-re az első jogviszonyban
8. Júniusi bevétel rögzítése a második jogviszonyba. Negyedévben az április és május újrakalkulálása és újraszámfejtése automatikusan megtörténik.
9. Június számfejtése a második jogviszonyban.
10. Negyedév járulékfizetési kötelezettségének megállapítása: (457.000 * 0,6 + 215.000 * 0,6 + 325.000 * 0,6) = 598-200 / 3 = 199.400. Már csak minden hónapra megállapítja a program, hogy ez az összeg alacsonyabb vagy magasabb-e mint az adott hónap minimum kötelezettsége. Április: minimálbér alapján, május 199.400, június 199.400
11. Bevallás futtatása
Számfejtés
Minden egyéb, nem az átalányadózókra vonatkozó SZJA kedvezményt - pl. családi adóalap kedvezmény, első házasok adóalap kedvezménye, megváltozott munkaképességre vonatkozó szociális hozzájárulási adókedvezmény, stb. - a szokásos módon kell beállítani
Az Automata számfejtés funkcióval kell számfejteni, a szokásos módon.
A program mindaddig fogja számfejteni a kedvezményt, amíg annak mértéke el nem éri az éves minimálbér összegének felét. Így ha esetleg visszamenőleges számfejtés szükséges, járjunk el körültekintően!
A fenti jogcímekre veszi igénybe az SZJA kedvezményt a program, amely jogcímek a Számfejtés paraméterek / Adó paraméterek blokkban kerültek definiálásra.
A jogcímképlet szerkeszthető, egyéni jogcímekkel kiegészíthető.
A számfejtés algoritmusa
osztószám = minden olyan hónapot össze kell adni a negyedévben, amelyben a vállalkozónak Távol van=Nem értéken áll a havi bevétel sora.
jövedelem = átalányadózó bevételeiben rögzített havi összeg - ( átalányadózó bevételeiben rögzített havi összeg * munkaköri besorolásba beállított ktg hányad)
éves adómentes összeg = Számfejtés paraméterek / Adó paraméterekben megadott összeg (2023-ban 1.392.000)
Az "Átalányadózó bevételei" ablakból való kilépés után a következő Bérelemek kerülnek generálásra:
Adóalap jogcím (költséghányadtól függően J-1002, J-1003 vagy J-1004)
Társadalombiztosítási járulékalap jogcím (költséghányadtól függően J-1012, J-1013 vagy J-1014)
Szociális hozzájárulás járulékalap jogcím (költséghányadtól függően J-1022, J-1023 vagy J-1024)
A bérjegyzéken csak az adóalap jogcím jelenik meg, a másik két jogcím Járandóságba számít=Nem értéken áll.
Jogcímek számítása
Példa alapján fogjuk bemutatni a jogcímek összegeinek megállapítását. Az alábbi táblázatban láthatóak a vállalkozó bevételei, 40%-os költséghányaddal megállapított jövedelmei, és a vállalkozónak a Munkaköri besorolásában Itt fizeti meg=Igen, Minimálbér alapján beállítás szerepel.
|
bevétel |
jövedelem |
január |
483 333 |
290 000 |
február |
483 333 |
290 000 |
március |
483 333 |
290 000 |
április |
533 333 |
320 000 |
május |
916667 |
550 000 |
június |
766 667 |
460 000 |
július |
583 333 |
350 000 |
augusztus |
1 116 667 |
670 000 |
szeptember |
516 667 |
310 000 |
október |
533 333 |
320 000 |
november |
550 000 |
330 000 |
december |
600 000 |
360 000 |
összesen |
7 566 666 |
4 540 000 |
I. negyedév: Jövedelem: (január–március hónapokban) 870.000 forint.
Adóalap jogcím
A negyedév hónapjaiban havonta meg kell állapítani a bevétel * költséghányad alapján. Vagyis ezen a jogcímen minden hónapban a jövedelem oszlopban látható összegeket kell látnunk.
Pl. január 483.333 * 0,6 = 290.000
Társadalombiztosítási járulékalap jogcím
Mivel a jövedelem nem haladja meg az éves adómentes, így év elejétől a negyedév utolsó napjáig megállapított tényleges szja-köteles jövedelme így 0 forint. Mivel első negyedévről van szó, nem tudjuk csökkenteni az év korábbi negyedévében adóalapként figyelembe vett összeggel, tehát a nulla forint lesz a negyedéves TBJ alap. A TBJ alapja legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér/garantált bérminimum havi összeg, vagyis 232 000 forint.
Szociális hozzájárulás járulékalap jogcím
Mivel a jövedelem nem haladja meg az éves adómentes, így év elejétől a negyedév utolsó napjáig megállapított tényleges szja-köteles jövedelme így 0 forint. Mivel első negyedévről van szó, nem tudjuk csökkenteni az év korábbi negyedévében adóalapként figyelembe vett összeggel, tehát a nulla forint lesz a negyedéves szochoalap is és a havi alap is. A szocho alapja legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér/garantált bérminimum 112,5 százaléka, vagyis 261 000 forint.
II. negyedév: Jövedelem: (április - május - június hónapokban) 1.330.000 forint.
Adóalap jogcím
A negyedév hónapjaiban havonta meg kell állapítani a bevétel * költséghányad alapján. Vagyis ezen a jogcímen minden hónapban a jövedelem oszlopban látható összegeket kell látnunk.
Pl. április 533.333 * 0,6 = 320.000
Társadalombiztosítási járulékalap jogcím
Az első negyedévben már 870 000 forint adómentes részt felhasznált, így ebben a negyedévben maradt még 522 000 forint (1 392 000 forint – 870 000 forint) összeg, mely adómentes. A második negyedéves szja-köteles jövedelem 808 000 forint. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (június 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint = 808 000 forint lesz.
Csökkenteni kell az év korábbi negyedévében, vagyis az első negyedévben adóalapként figyelembe vett összeggel, 696 000 (3*232.000) forinttal, így a második negyedéves TBJ alap 808 000 forint – 696 000 forint = 112 000 forint. Az egyéni vállalkozó mindvégig aktívan dolgozott, nem szüneteltetett, kieső ideje nem volt, így a negyedéves 112 000 forint TBJ alapot el kell osztania a 3 hónappal (április, május, június). A havi TBJ alap 112 000 forint / 3 hónap = 37 333 forint lenne havonta. Ez az összeg szintén kevesebb a kötelező TBJ összegénél, így ismét a törvény szerinti 232 000 forint után kell megállapítania a TBJ kötelezettségét.
Szociális hozzájárulás járulékalap jogcím
Az első negyedévben már 870 000 forint adómentes részt felhasznált, így ebben a negyedévben maradt még 522 000 forint (1 392 000 forint – 870 000 forint) összeg, mely adómentes. A második negyedéves szja-köteles jövedelem 808 000 forint. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (június 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint = 808 000 forint lesz.
Csökkenteni kell az év korábbi negyedévében, vagyis az első negyedévben adóalapként figyelembe vett összeggel, 783 000 (3*261.000) forinttal, így a második negyedéves szochoalap 808 000 forint – 783 000 forint = 25 000 forint. Az egyéni vállalkozó mindvégig aktívan dolgozott, nem szüneteltetett, kieső ideje nem volt, így a negyedéves 25 000 forint szochoalapot el kell osztania a 3 hónappal (április, május, június). A havi szochoalap 25 000 forint / 3 hónap = 8 333 forint lenne havonta. Ez az összeg szintén kevesebb a kötelező szochoalap összegénél, így ismét a törvény szerinti 261 000 forint után kell megállapítania a szociális hozzájárulási adó kötelezettségét.
III. negyedév: Jövedelem: (július - augusztus - szeptember hónapokban) 1 330 000 forint.
Adóalap jogcím
A negyedév hónapjaiban havonta meg kell állapítani a bevétel * költséghányad alapján. Vagyis ezen a jogcímen minden hónapban a jövedelem oszlopban látható összegeket kell látnunk.
Pl. július 583.333 * 0,6 = 350.000
Társadalombiztosítási járulékalap jogcím
Az adózó az első két negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (szeptember 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint = 2 138 000 forint lesz.
Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első és második negyedévben TBJ figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint = 1 392 000 forinttal, így a második negyedéves TBJ alap 2 138 000 forint – 1 392 000 forint = 746 000 forint. A negyedéves TBJ alapot el kell osztania a 3 hónappal (július, augusztus, szeptember). A havi szochoalap 746 000 forint / 3 hónap = 248 667 forint lenne havonta. Ez az összeg több, mint a kötelező TBJ alap, így a 248 667 forint után kell megállapítania a TBJ kötelezettséget.
Szociális hozzájárulás járulékalap jogcím
Az adózó az első két negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (szeptember 30.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint = 2 138 000 forint lesz.
Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első és második negyedévben szochoalapként figyelembe vett összegekkel, 783 000 forint + 783 000 forint = 1 566 000 forinttal, így a második negyedéves szochoalap 2 138 000 forint – 1 566 000 forint = 572 000 forint. A negyedéves szochoalapot el kell osztania a 3 hónappal (július, augusztus, szeptember). A havi szochoalap 572 000 forint / 3 hónap = 190 667 forint lenne havonta. Ez az összeg szintén kevesebb a kötelező szochoalap összegénél, így ismét a törvény szerinti 261 000 forint után kell megállapítania a szocho kötelezettségét.
IV. negyedév: Jövedelem: (október - november - december hónapokban) 1 010 000 forint.
Adóalap jogcím
A negyedév hónapjaiban havonta meg kell állapítani a bevétel * költséghányad alapján. Vagyis ezen a jogcímen minden hónapban a jövedelem oszlopban látható összegeket kell látnunk.
Pl. október 533.333 * 0,6 = 320.000
Társadalombiztosítási járulékalap jogcím
A megelőző három negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (december 31.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint + 1 010 000 forint = 3 148 000 forint lesz.
Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első, második és harmadik negyedévben TBJ alapként figyelembe vett összegekkel, 696 000 forint + 696 000 forint + 746 000 forint = 2 138 000 forinttal, így a harmadik negyedéves TBJ alap 3 148 000 forint – 2 138 000 forint = 1 010 000 forint. A negyedéves TBJ alapot el kell osztania a 3 hónappal (október, november, december). A havi TBJ alap 1 010 000 forint / 3 hónap = 336 667 forint havonta. Ez az összeg is meghaladja a kötelező legkisebb TBJ összegét, így ebben a negyedévben is ezután kell megállapítani a TBJ kötelezettséget.
Szociális hozzájárulás járulékalap jogcím
A megelőző három negyedévben már a teljes adómentes részt felhasználta, így ebben a negyedévben a teljes jövedelme szja-köteles. Az év elejétől az aktuális negyedév utolsó napjáig (december 31.) megállapított összes szja-köteles jövedelme 0 forint + 808 000 forint + 1 330 000 forint + 1 010 000 forint = 3 148 000 forint lesz.
Csökkenteni kell az év korábbi negyedéveiben, vagyis az első, második és harmadik negyedévben szochoalapként figyelembe vett összegekkel, 783 000 forint + 783 000 forint + 783 000 forint = 2 349 000 forinttal, így a harmadik negyedéves szochoalap 3 148 000 forint – 2 349 000 forint = 799 000 forint. A negyedéves szochoalapot el kell osztania a 3 hónappal (október, november, december). A havi szochoalap 799 000 forint / 3 hónap = 266 333 forint havonta. Ez az összeg már meghaladja a kötelező legkisebb szochoalap összegét, így ebben a negyedévben már ez az összeg után kell megállapítania a szochokötelezettségét.
2258-as bevallás
Számfejtés után az Adatszolgáltatások / NAV adatszolgáltatások / xxxx / xx58 - átalányadózók bevallást kell negyedévente elkészíteni.
2358 - átalányadózók
A Költségvetéssel szembeni kötelezettség lista pedig listázza a fizetendő közterheket.
Havi közteher-előírás - csak tájékoztató adatnak használható!!!!
Partnereinkkel egyeztetve felmerült annak az igénye, hogy a vállalkozók számára lehessen havonta is küldeni közteher előírást azért, hogy ne negyedév végén egyösszegben jelentkezzen nagyobb befizetési teher.
Ehhez azt javasoljuk, hogy az Átalányadózó bevételeihez havonta rögzítsék a bevételeket, majd egy költségvetési lista készüljön a vállalkozónak az adott hónapról.
Mivel egy-egy hónap bevételével folyamatosan változik az egy hónapra eső jövedelem, így fontos, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy ezek a negyedév összes bevétele nélkül csak tájékoztató adatok lesznek!
Mivel negyedév végén ezt számfejtéssel is korrigálni szükséges, ezért mielőtt a negyedév utolsó hónapjának bevétele rögzítésre kerül, kerüljön törlésre a negyedév első két hónapjának számfejtése. Az utolsó hónap bevételének rögzítése után az egész negyedévet újra kell számfejteni, a program a negyedév bevételit újragöngyöli és készíti el a megfelelő számfejtést.
Ha mi magunk nem töröljük a számfejtéseket, a program akkor is újra fogja számfejteni minden alkalommal a negyedév minden hónapját, ha a negyedév valamelyik hónapjának bevétele módosul!
A negyedév végén lekérhető göngyölt költségvetéssel szembeni listát ezután érdemes összevetni a vállalkozó adófolyószámlájával és annak figyelembevételével megfizettetni vele a közterheket.
Példa:
1.januári bevétel rögzítése
2.januári számfejtés futtatása
3.januári költségvetéssel szembeni EV lista lekérése
4.februári bevétel rögzítése - januári bérlap meg fog változni!
5.februári számfejtés futtatása - januári bérlap meg fog változni!
6.februári költségvetéssel szembeni EV lista lekérése
7.januári és februári számfejtés törlése
8.márciusi bevétel rögzítése - januári és februári bérlap is meg fog változni!
9.januári számfejtés futtatása
10.februári számfejtés futtatása
11.márciusi számfejtés futtatása - januári és februári bérlap is meg fog változni!
12.költségvetéssel szembeni EV átalányadózó lekérése
13.negyedéves befizetések és kötelezettségek ellenőrzése az adófolyószámlán
14.2258-as bevallás elkészítése
A 177-es verziótól kezdődően megváltozott a számfejtés menete az előző verziókhoz képest! Kérjük, hogy a negyedéves bevallás beadása előtt figyelmesen olvassák el az alábbi sorokat! Az alábbi esetekből válasszák ki megfelelőt, és aszerint a leírás szerint járjanak el!
Amennyiben még nem rögzített és számfejtett a vállalkozónak semmit
Tulajdonképpen extra teendő nincsen. A lenti működés szerint fel kell rögzíteni a bevételeket és számfejteni kell. (Lásd alább Munkafolyamat bekezdés.)
Amennyiben a januári, februári, esetleg márciusi bevétel is fel van rögzítve, de nincs számfejtve
Ellenőrizzük, hogy mindhárom hónap bevétele rögzítve legyen.
Ebben az esetben a bevételeknél "Generált" típusú sorokat látunk, vagyis a bérelemeket a program már legenerálta. Azt kell elérnünk, hogy a program a bevételek alapján újra generálja a bérelemeket.
Ehhez az mindegyik bevétel soron állva nyomjuk meg az F5: Állapot állítás gombot. miután végeztünk, mindegyik sorunknak "Rögzített" állapotúnak kell lenni. Ekkor az ablakból kilépve a program újragenerálja a bérelemeket, és már számfejthetünk is.
Amennyiben a januári, februári, esetleg márciusi bevétel is fel van rögzítve, és számfejtve is van egy vagy több hónap
Ellenőrizzük, hogy mindhárom hónap bevétele rögzítve legyen.
Ebben az esetben a bevételeknél "Számfejtett" típusú sorokat látunk, vagyis a bérelemeket a program már legenerálta, és le is vannak számfejtve. Azt kell elérnünk, hogy a program a bevételek alapján újra generálja a bérelemeket.
Ehhez először mindhárom, vagy mindkettő számfejtést törölnünk kell. Majd lépjünk be az átalányadózó bevételei menüpontba és most már a bevételeknél "Generált" típusú sorokat látunk.
Mindegyik bevétel soron állva nyomjuk meg az F5: Állapot állítás gombot. miután végeztünk, mindegyik sorunknak "Rögzített" állapotúnak kell lenni. Ekkor az ablakból kilépve a program újragenerálja a bérelemeket, és már számfejthetünk is.
Amennyiben a program a bevallás elindításakor még talál állományban J1092 vagy J1093 vagy J1094-es jogcímet (ezeknek már az új eljárás szerint nem szabad generálódniuk), akkor üzenetet küld és nem engedi a bevallást mindaddig elindítani, amíg nem generáltattuk újra a bérelemeket az fentiek szerint.
Figyelmeztető üzenet
Paraméterezés (Központi struktúra adat)
Százalékos vezérlés
S8526
Jogcím
J8126
Számfejtés paraméterek
EV átalányadózó paraméterei
