Az ERP rendszer bevezetése sok cégnél elkerülhetetlen lépésnek tűnik. Mégis, a projektek jelentős része nem technológiai okból fut zátonyra. A valódi probléma gyakran az, amiről kevesen beszélnek: a rossz időzítés. Ez a cikk arról szól, hogy mikor és miért válik egy egyébként jónak tűnő ERP-döntés rossz döntéssé.
.
Miért nem beszélünk az időzítésről ERP rendszer választásakor?
Az ERP-projektekről szóló beszélgetések szinte mindig ugyanarra a három témára futnak ki: funkciók, ár, bevezetési módszertan. Ezek kézzelfoghatóak, összehasonlíthatók, prezentálhatók. Az időzítés viszont nem ilyen.
.
Pedig egy ERP bevezetés sikerét legalább annyira meghatározza az indulás pillanata, mint maga a rendszer. Egy rosszul megválasztott időpont képes ellehetetleníteni a felhasználói elfogadást, szétfeszíteni a szervezetet, és végül „ERP-kudarcként” elkönyvelni egy döntést, ami más körülmények között működött volna.
.
Mit jelent valójában a rossz időzítés?
Túl későn indított ERP projekt
.
Sok cég akkor kezd vállalatirányítási rendszerben gondolkodni, amikor már napi szinten fáj a működés.
.
Miért tűnik logikusnak ezen a ponton?
.
- Szétestek az Excel-táblák,
- Késnek riportok,
- Átláthatatlan a készlet vagy pénzügy,
- Kulcsemberek fejben tartják a működést.
Ilyenkor az ERP rendszer „megmentőként” jelenik meg.
.
Miért lesz belőle kudarc?
.
- A szervezet egyértelműen túlterhelt,
- Nincs idő tanulásra, egyeztetésre,
- Minden azonnali megoldást vár
Az ERP rendszer bevezetése viszont időt, fókuszt és türelmet igényel – pont azt, ami ilyenkor már nincs.
.
Mikor indul túl korán a bevezetés?
A másik véglet, amikor a cég még nem nőtt bele a rendszerbe.
.
Miért tűnik logikusnak ezen a ponton?
.
- „Most rakjuk rendbe, amíg kicsik vagyunk”,
- Tudatos, előrelátó döntésnek látszik,
- Már megjelent a félele a későbbi káosztól.
Miért válik problémává?
.
- A folyamatok még nem stabilak,
- A szervezet nem érti, mit miért csinál,
- A szoftver minden bizonnyal „túl nagy kabát” lesz a szervezetre.
Ilyenkor az ERP rendszer nem támogatja, hanem megelőzi a működést, és mesterséges merevséget visz egy még formálódó cégbe.
.
Növekedési pánikból indított ERP bevezetési projekt
Ilyen esetben a cég gyorsan nő, de a működés nem tart lépést.
.
Miért tűnik logikusnak?
.
- Egyre több ember, több adat, több hiba,
- A vezetés nehezen látja át a helyzeteket,
- Fő motivációs indok: „Ha nem lépünk most, minden elszabadul”.
Miért csúszhat félre?
.
- A növekedés iránya nem tisztázott,
- A folyamatok nincsenek priorizálva,
- Az ERP rendszerre bízzák a rendrakást.
Ilyenkor a rendszer túl sok, túl gyors változást próbál egyszerre kezelni.
.
Miért nem veszik ezt észre előre a cégek?
Tipikus gondolkodási csapdák ERP rendszer kiválasztásakor és bevezetés előtt
.
- „Majd a rendszer rendet rak”
A rendszer csak azt erősíti fel, ami már létezik – jót és rosszat is.
.
- „Most nincs idő gondolkodni”
Az időhiány az egyik legerősebb jelzés arra, hogy még nincs itt az indulás ideje.
.
- „Később rosszabb lesz”
Nem mindig veszteség egy projekt halasztása. Van, ami stratégiai döntés.
.
Ezek a minták nem tudatlanságból fakadnak, hanem a szervezetre nehezedő különböző nyomási tényezőkből.
.
Az ERP rendszer bevezetése nem sprint, hanem döntési folyamat
Az ERP rendszer bevezetése nem egy „igen vagy nem” kérdés, hanem egy időzítési döntéssorozat.
.
A jó döntés néha az, hogy most nem indul projekt.
.
- mert még formálódik a működés,
- mert túl nagy a belső feszültség,
- vagy mert előbb tisztázni kell a célokat.
A halasztás ilyenkor nem gyengeség, hanem tudatosság.
.
Mielőtt kiválasztásba kezd tehát, érdemes megállni egy pillanatra
Sok ERP-kudarc már azelőtt eldől, hogy bármilyen rendszer /szoftver szóba kerülne. Az első kérdés nem az, melyik ERP rendszert válaszd, hanem az, hogy:
.
- most valóban itt van-e az ideje,
- vagy még előbb más döntéseket kell meghozni.
Egy rövid, strukturált ERP gyorsdiagnózis segíthet tisztábban látni: nem megoldást ígér, hanem választ ad arra az egyetlen kérdésre, amiről a legkevesebbet beszélünk – az időzítésre.
.